A HEP sztori

az, hogy a RadioQ-n a párom, Mireider Márk és a barátom, Dr.Telkes József a HEP-ről beszélget. Némi őstörténet és várják, hogy jelen pillanatban a hallgatók mit fűznek hozzá az eddigiekhez. Az oldalra visszakerült a több mint 1 évvel ezelőtti anyag, ami újabb lenne, azt nem publikusan teszteltük eddig csak.

Ahhoz képest, amikor megjelent a fejünkben ez az egész project, sokat változott körülöttünk az ország és világ helyzete. Akkor a válság még lappangott, most tombol... Akkor még nem nagyon érdekelte a többséget a hogyan tovább és hogy erőteljes változtatásokra van szükség. Lassan most azt érzékelem, hogy ez napi téma.

Szóval új fahasáb érkezik a forrón szunnyadó parázsra.

Mostanában nézni szoktam az A 'la carte című műsort a M1-en. Valahogy hasonlóan képzelem a beszélgetéseket, amikor beindul a HEP társaság. Ebben a műsorban is sokat esik szó hitelességről, emberi értékekről, a társadalom útkereséséről, különböző motivációkról. Nagyon más multú és jelenű, eléggé eltérő érdeklődési körű személyiségeket szoktak meghívni. Ami a leginkább közös a beszélgetésekben az az, hogy ki kell találni valami okosat, mert ami most zajlik kis országunkban, az tarthatatlan állapot.

Megy a mocorgás, elindulnak gondolati körök és kezdeményezések, csa még mindig az a baj, hogy külön. Hiányzik az összefogás, a nagy létszámú összefogás meg végképp. De ez megváltozhat, amint a pozitív gondolatok összeérnek, csak ébernek kell lennünk, nehogy elszalasszuk a lehetőséget...

Nos, ahogy nézem a saját szerény blogstatisztikámat Egerszegi Krisztinát már sem keresik annyian. Nincs már olimpia. Van más.

Csernus Imre közben és továbbra is keresett. Gondolom nem elsősorban a hiteles vagy nem kérdéskörben, de volt olyan is, aki kifejezetten ilyen jelzővel volt kíváncsi valamilyen írásra róla. Ő maga azért, én úgy vettem észre, hogy foglalkozik ezzel a témával, hiszen szerinte is fontos, hogy ki, mitől, hogyan, miért hiteles ember, nő, férfi, szülő, stb.

Na igen, ha egy nagy sportoló hogyanja és mikéntje csak 1-2 hónapig érdekes, akkor mi lehet az, ami ettől hosszabb ideig tarthat számot érdeklődésre? Persze ami nem politika, nem bulvárszenzáció, hanem kiváló teljesítmény, mögötte egy vagy több hiteles emberrel.

Hosszú idő után úgy gondoltuk újra igénybe vesszük a MÁV szolgáltatásait. A gyerekek már nem túl törpék, én, mint egyszerű anyuka, simán boldogulok kettővel is a vonaton. De azért helyzetünket tovább könnyítendő úgy döntöttünk, hogy interneten veszünk jegyet, ha már létrehozták a jegyértékesítés ezen formáját. Ó igen, mennyit változott a világ a kis kemény kartonpapírból készült biléta óta. Bár utólag hozzáteszem, talán azzal jobban jártunk volna, mert garantáltan létezik 3 dimenzióban és nem kell bizonygatnom ezerrel, hogy a virtuális térben már fizettem érte...

Történt ugyanis, hogy az indulás napján (aug.18.du.) a Nyugati pályaudvaron a netes jegyek átvételére kihelyzett automaták egyike sem volt hajlandó jegyet adni. Paff, most mit kezdjünk a kódunkkal, meg a papírunkkal, jegyünk, amire a kalauz ráfirkálhatni, hogy jogosan ülünk a vonaton, valahogy sehogy sincs. A honlapon az az információ szerepelt, hogy ilyen esetben majd kitöltenek egy papírt nekünk és utólag ellenőrzik, hogy volt-e jegyünk. Nos nem gondoltam, hogy ezt a verziót rögtön az első alkalommal ki is próbálhatom. Ennyit az egyszerűsítésről, meg a kényelemről... De még egyszer mondom, nem valahol a világ végén voltunk, hanem a Nyugati pályaudvaron. Nos igen, végülis jelentéktelen hely, nem valószinű, hogy bárki is neten vásárolt jegyet akarna átvenni, szóval minek is törnék magukat az automaták szervízelésével.

Következő lépésként felhívtuk az automatán szereplő számot, hátha tudnak segíteni. Ez a segítség abból állt, hogy majd valóban kapunk egy papírt a kalauztól, amit majd el kell postáznunk a központi jegyirodába. Mi? Ez ugye vicc? Még nekünk kell intézkedni, meg plusszban fizetni... ez aztán a kimagasló szolgáltatás. Csak azt nem tudom mennyire fog örülni ennek a hírnek a szomszédos automatánál próbálkozó ázsiai lány, aki lehet, hogy külföldi és most nem jut jegyhez.

Ezek után mielőtt felszálltunk a vonatra megkérdeztük a kalauzt, hogy tud-e ilyen esetre valami praktikus megoldást. Szegény erősen ráncolta a homlokát, hogy ő maga sem tudja milyen papírt, meg hogyan kellene kitölteni, utána kell kérdeznie. Rendben, tegye. Valamikor fél úton érkezett meg, hogy végre megtudta mi a teendője és most kényelembe helyezi magát mellettünk, mert lesz mit írnia bőven. Közös erővel kitöltöttünk egy büntetőcetli félét amivel aztán majd zarándokolhatok a hivatalba, hogy ugyan már ne büntessenek meg, amiért jegyet merészeltem venni oda-vissza, helyjeggyel együtt. Tehát mondanom sem kell, hogy szép pénzösszegről beszélgetünk. Ja és ha közben meglesz a jegyem, ezzel akkor is mennem kell, mert ha nem, akkor lehet, hogy a kalauz is pórul jár. Szegény, gondolom mennyire örülhet a MÁV újfajta szolgáltatásainak.

Célállomásunk Debrecen volt. Ez a város is rendelkezik jegykiadó kioszkkal, gondoltam megpróbálkozom vele most azonnal. Hátha így a visszaút mégis egyszerűbb lesz. Nos ez az automata legalább szuperált és a 10 jegyű kód beütése után nemsokkal ki is köpte a jegyeket. Mindet, azt is, amire az előző órák vonatútja során lett volna szükségünk.

A visszaútra (aug.24.du) tehát már boldog jegytulajdonosként érkeztem a két gyerekkel. Belépünk a debreceni váróba és nem hittem a szememnek. Tényleg jól látom, hogy a mi IC-nkről szóló információ mellé biggyesztették azt a feliratot, hogy 60 percet késik??? Sajnos jól láttam.

Mint utólag kiderült, bombariadó volt a Keleti pályaudvaron, ezért nem jött időben a vonat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a helyjegyek árát nem térítik vissza, mert az ilyen esetek kivételt képeznek a 10 percen túli késés esetén visszafizetünk szabály alól.

Nos, ez lenne az abszolút pech? Vagy egyéb tényezőkön is el lehetne gondolkozni, ha már a hitelesember blogon írom ezt az egészet. Igaz itt nem egy emberről van szó, hanem egy cégről, aminek a szolgáltatásai majdnem az egész országot érintik. Persze ezt a céget is emberek vezetik, akiknek a motivációja és a döntési összefüggésben állnak más emberekkel, más cégekkel, más vezetéssel. Szóval hol is kellene kezdeni? Hogyan alakul ki a bizalom és a hitelesség nagy léptékekben? Az idegesen dohogó vagy éppen rezignáltan beletörődő emberek arcán ugyanis egyelőre nem azt láttam, hogy elhiszik, tehetnek valamit. Ez van, begyalul a rendszer... Vagy mégsem? Mégis kin múlik, hogy ezek a kényelmünket, biztonságunkat, érdekeinket, stb. szolgáló jobb, szebb, minőségibb életet kínáló szolgáltatások ne csak elméletben létezzenek, hanem a gyakorlatban is élvezhessük őket különösebb fennakadás nélkül?

Érdekes, hogy mióta megy az olimpia, mennyivel olvasottabb lett a blogom. Ezt tulajdonképpen nem magamnak vagy a szuper bejegyzéseimnek köszönhetem, hanem Egerszegi Krisztinának. Aki ugyebár azért szerepel a blogomon egy egész bejegyzés erejéig, mert közte van azoknak a hitelesnek szavazott embereknek, akik majd reményeink szerint részt vesznek a bizottsági munkában a HEP-ben.

Egerszegit tehát sokan hitelesnek tartják, méghozzá valószinűleg a példás és rendkívüli sportteljesítményéért, hiszen kevésbé valószinű, hogy magánemberként is ismerik. Maradjunk tehát a sportnál. Miért csak most ilyen népszerű Krisztina, amikor megy az olimpia. Miért csak ilyenkor keresik a klasszis sportolókat, miért csak ilyenkor kiváncsiak arra, hogy mit értek el és hogyan? Vajon ez megmarad az olimpia lecsengése után is? Vagy akkor majd visszatérünk a főzőshowkra , meg valóságshowkra?

Mi lenne akkor, ha egész évben inkább a hiteles emberekre figyelnénk?

Képzeljétek el milyen lenne ez az ország-világ körülöttünk, ha nap, mint nap azt tanulmányoznánk a neten böngészve, hogy hogyan gondolkodjuk pozitívan! Vagy hogy hogyan érjünk el kiemelkedő sportteljesítményeket. Vagy bármit, amitől épülünk és szépülünk.

Korábbi (szubjektív)meghatározások szerint ugyanis hiteles ember az, aki nem pusztán 1-2 hétre az és nemcsak itt-ott az, hanem kitartóan, következetesen, mindenhol és mindenki előtt az. Vagy legalábbis ennek az elérésére törekszik.

Egerszegi Krisztina sokak szerint ilyen ember. Remélem a jó értelemben vett népszerűsége, az idei olimpia után is megmarad.

Nos, egy ilyen cím már eleve elgondolkodtató, mert a tv-re általában minden jellemző, csak az nem, hogy életet adjon. Sőt, inkább elvesz. Elvesz, időt, figyelmet, tompít és a végén még Spongya Bob szivacs agya is szinvonalasabb lehet a miénknél.

Tartalmas és lélekemelő műsor ritkán van, csámcsogós és véres kissé többször. Persze mindez szerintem. :)

Az internetes videótárak hasonló felállást mutatnak. Sok ciki, sok baki, sok bukta és észre sem vesszük, hogy kínunkban nevetünk, mert ez egyszerűbb, ilyenkor nem kell belegondolni, hogy talán valamit elfelejtettünk kihozni a saját életünkből.

És mi van azokkal, akik küzdenek, önfejlesztenek, önmegvalósítanak, hisznek, biznak, törekszenek, sikerre jutnak?

Azoknak ajánlom figyelmébe az Életadó tv-t a neten. Lehet, hogy majdan a benne szereplők valamelyikének is lesz hitelesember.hu adatlapja. 

Ez tetszik. Ilyen módon is lehet tenni magunkért, az országért, az emberekért.

2008. augusztus 16-án egésznapos – karitatív célt is szolgáló, – Szebb életért elnevezésű agykontrollfesztivált rendezünk Budapesten a SYMA-csarnokban, 8000 résztvevővel, majd aznap este 2000 fős bált (ismerkedést is lehetővé tevő táncházzal és játékokkal). A fesztivál ideje alatt non-stop büfé, - helyben készített finomabbnál-finomabb falatokkal.

A különleges rendezvény alapvetően három célt szolgál: ünnepelni, tanulni és tenni akarunk.

Ünnepelni azt, hogy „nagykorú” lett Magyarországon az agykontroll, hisz 2008-ban már 18 éve lesz annak, hogy elindult az oktatás.

Tanulni, s méghozzá a legjobbaktól.

Tenni is célunk, hiszen 8000 ember elméje együttesen hatalmas valóságteremtő erőt képvisel! A vak is látja, hogy bolygónk és az emberiség kritikus korszakát éli. A „krízis” fogalmat a kínai képírás két jellel jelöli. Az egyik jelentése „veszély”, a másiké „lehetőség a változásra”. A változáshoz azonban tenni is kell! Ezért adjuk össze mentális energiánkat, hogy lehetőségünk szerint jobbá tegyük országunk és bolygónk sorsát. A budapesti központú világmeditációhoz az internet révén száznál több ország csatlakozik!

Határtalanság a csillagoktól az emberekig

„Edgar…az ablakon kifelé bámulva élte át a legkülönösebb érzést, amiben valaha is része volt: az összekapcsolódottság érzését, mintha az összes bolygót és minden kor összes emberét összekötné valami láthatatlan háló. „

További infókat itt olvashatsz.

Nyár van, ilyenkor a legtöbb projektre azt mondják, hogy uborkaszerzon van, majd ősszel beindul. Nos a hiteles ember projekt körül látszólag eddig is pangás volt, hiszen az utóbbi időben semmi olyan nem történt, amit kifelé produktumként lehet kommunikálni. Érlelődés és történések fejben természetesen vannak, de ha minden gondolatmenetet leírok ide, akkor igen hamar énblog lesz belőle. Mondjuk ez lehet, hogy nem lenne feltétlenül baj, vagy igen? :) Mindenesetre amikor eldöntöttem, hogy blogolok hitelesség témában, akkor úgy terveztem, hogy az egészet a projekt szemszögéből fogom tenni. Eddig szerintem ment is, ezután is fog.

Közben, csak hogy még véletlenül se unatkozzak, ténykedek egy másik projekt körül is, ami megvalósulási fokából adódóan most több energiámat köti le. Konkrétan Az egészség derűje portálról van szó, ahol publikálok, szerkesztek, marketingelek, ötletlek, gondolkodom, kreatívkodom.... szóval zajlik az élet.

Persze a hitelesség védjegye végigvonul ezen is, mert olyan emberekkel dolgozom, akik megbízhatóak, szavahihetőek és olyan portált hozunk létre, ami őszinte, pozitív és értéket képvisel. Például pont holnap fog megjelenni egy olyan cikk, amelyben egy remek csattanó hívja fel arra a figyelmet, hogy az egészségtudatos életmód képviselésében is mennyire fontos a hitelesség.

Azt pedig már jó ideje elhatároztam, hogy csak olyan dolgokban veszek részt, amiben emberileg, etikailag nem találok kivetnivalót. A hitelesség pedig ezekhez egy nagyon jó alap.

Reményeim szerint mind Az egészség derűje, mind a Hiteles Ember egy hasznos és inspiráló oldal lesz az emberek számára, amit szivesen böngésznek és olvasgatnak nap mint nap.

Pár hónappal ezelőtt kérdezgettük a barátainkat, családtagjainkat, hogy szerintük ki a hiteles ember, milyen a hiteles ember. Annak ellenére, hogy mindenki a saját személyiségének és temperamentumának megfelelően válaszolt, a sok válaszból mégis kezdett kibontakozni egy egységesnek mondható kép, egy közös vonulat, amit a hiteles embernek mindenképpen képviselnie kell.

Többek között ilyen meghatározásokat kaptunk:

További videókat itt nézhetsz a témában.

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel az ÖKO-Pannon Kht. idén is elindítja egy hónapos kampányát, ami a szelektív hulladékgyűjtésre, a hulladékok körforgására hívja fel a figyelmet. Az elmúlt évhez hasonlóan most is öt ismert személyt kértek fel arra, hogy részt vegyen a népszerűsítő kampányban, és képviselje e nemes ügyet különböző hulladékokból készült ruhákba bújva. A kampányban idén D. Tóth Kriszta újságíró, Görög Zita modell, Kovács Emese úszó, M. Kiss Csaba riporter és Novák Péter koreográfus vállalata a felkérést, így június 1-je és 31-e között ők láthatók közterületi plakátokon.

----
   Mint ismert, tavaly Gryllus Dorka, Tóth Gabi, Kásás Tamás, Till Attila és Szilágyi Tibor szerepeltek a kampányban. A Kht. az akció után nagyon sok pozitív visszajelzést kapott, ezért úgy döntött, hogy 2008-ban is elindítja a figyelemfelkeltő kampányt. „Célunk az, hogy az élet különböző területének közismert, több generációt képviselő, hiteles személyiségein keresztül hatásosan bemutassuk, hogy a hulladék nem szemét, a HULLADÉK ÉRTÉK” – mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója. A kampány alapötlete az volt, hogy ismert emberek a hulladék nem mindennapi bemutatásával hívják fel a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Az ÖKO-Pannon Kht. megalakulása óta végez lakossági szemléletformáló és oktató tevékenységet annak érdekében, hogy elfogadtassa a helyes hulladékkezelés módszerét, és azt mindennapi tevékenységgé tegye. Rávilágít arra, hogy a körfolyamat lényege a hulladékok újrahasznosítása, és ennek elengedhetetlen előfeltétele a szelektálás. A kampányban szereplő ruhák mindezt jól alátámasztják, hiszen valóban hulladékból készültek. (forrás)

Nos, ez is egy példa arra, hogy mások is úgy gondolják, hogy a lakossági szemléletformáláshoz hiteles emberekre van szükség. Persze más a híres, a népszerű, mint a hiteles. De tényleg az a helyzet, hogy bárminemű változáshoz, változtatáshoz először jó példával kell előljárni. Igaz ez a szemétgyűjtésre is. Mégis mit akarunk magunktól, ha még arra sem vagyunk képesek, hogy néhány egyszerű szempont szerint szelektíven gyűjtsük a szemetet? Egy apró lépés az erősebb társadalmi tudatosság felé, ha tudjuk, hogy minek hol a helye a környezetünkben.