Azért kezdtem bele ebbe a projektbe, mert újfent motoszkál bennem egy érzés, ami nem hagy nyugodni és sodródni az árral. Pedig számtalan olyan időszak is van az életemben, amikor csak állok egy helyben és tompult tekintettel figyelem, ahogy zajlik körülöttem a város, az ország, a világ.
Aztán egyszer csak azon veszem észre magam, hogy már rég nem állok egyhelyben, hiszen a színes masszaként hömpölygő forgatag elsodort magával. Balga módon gondolhatnám azt is, hogy jó ez nekem így, hiszen a maximálisan impulzusban gazdag környezet minden egyes vidáman csillogó és csilingelő eleme azt sugallja felém, hogy mindent megkapok, amire szükségem van. A lehetőségek határtalanok, a kívánságok valóra válnak, az álmok már nem csupán álmok….
De akkor belül mégis miért érzem azt, hogy ez az egész csak egy hatalmas színjáték, amiben nekem is egyre több vonzónak titulált madzagot kínálnak, hagy legyek csak jól öltözött marionett báb. Ez nem is feltétlenül rossz. Akár még megfelelő is lehetne a számomra, ha nem lenne ott a lelkemben az a bizonyos érzés.
Az, hogy nekem egy árnyalattal több kell ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben. A lufi mindig kipukkad, amikor a bennem motoszkáló rugóval találkozik.
Nekem fontos az, hogy igazi, velős tartalma legyen annak, ami körülöttem zajlik. Szeretném azt érezni, hogy megbízhatok nemcsak a barátaimban, hanem ez ismeretlenekben is. Értékelem, ha olyan szavak és tettek hangzanak el és történnek meg körülöttem, amitől nem érzem becsapva, leforrázva, lehetetlenné téve magam. Örülök, hogyha azt látom, hogy aki velem szemben áll, az az, aki. Akinek a csillogása nem csupán megkoreografált műsor, hanem a lelkéből árad.
Idealista lennék? Fájdalommentes, tökéletes világra vágyom? Nem.
Csak arra gondoltam, hogy amennyire lehetséges, én szeretném megválasztani, hogy milyen dolgok körül centralizálom az életemet. Az egyik ilyen pont a hitelesség. Elemezgetem, hogy mit jelent a fogalom elméletben és gyakorlatban, hogy én magam hiteles vagyok-e, kinek és miért.
Alapvetően a projekt is erre szerveződik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ki hiteles ebben az országban, kinek és miért. Mit tudnak mondani és mutatni azok az emberek, akik már letettek valamilyen értéket az asztalra az életük folyamán.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.